Ballagási versek
Mit adhatnék útravalóul neked?
Élj, s álmaid el ne engedd!
Legyen bármilyen zsenge-gyenge szárnya.
Tanítsd repülni, míg a próbát végül majd kiállja.
(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Ballagáson körbejárjuk az iskolát, a termeket,
Ballagások során közben újra hallani éneket...
Ballagáson körbejárjuk az iskolát, a termeket.
Kamaszszemmel
Halkan fú a langyos szél,
ki tudja, hogy kit hol ér.
Virágfüzért kérdezi,
az illatát ismeri.
Ugribugri törpenyuszik
Ballagásra készülnek,
Pajtásaik búcsúztatják,
Kik iskolába szökellnek.
Felnőtt szemmel
Vidáman fú a langyos szél,
és ki tudja, hogy kit hol ér.
Büszkén várnak az emberek,
szél csodálkozik s elmereng.
Elballagott a vén diák,
kijárta az iskolát,
megelőzte már a fiát,
szerzett egy új diplomát.
Visszanézel újra és újra,
Emlékeknek sava-borsa.
Alig telt egy négy hosszú év,
Hamar dicsővé vált e nemes név!
Sok-sok év, ami végtelennek
tűnt, az most elröpült,
hirtelen vége lett.
Ezért e sok virág.
Üresek a folyosók.
Ki írja majd a folytatást?
Ki talál majd itt szerelmet,
Kit ér itt majd új csapás?
Az elmaradt ballagási vers
Négy év volt közösen
kedves iskolánkban
vidáman, derűsen,
nagy gondtalanságban.
Búcsúzás
A ballagás iskolai ünnep,
fájdalom és öröm szerepelnek.
A "vén diákok" végleg távoznak,
társaiknak és tanáraiknak
búcsút mondanak.
Ballagó diákok, mit is mondhatok!
Kívánom, legyen az életben boldogságotok.
Az iskola porfelhőben úszott,
S mi, a fáradt kisdiákok a
Sárgán csillogó fényben
Kergettük törékeny,
Cserebogárszárnyú álmaink.