Apákkal kapcsolatos versek
Apám nevében sír a lantom,
Fejem büszkén sírjára hajtom.
Közös jövőnk már nem maradt,
Múlt emléke, mi rám ragadt.
Elvesztésed után, Édesapám
Apa, hová mentél?
Mutasd meg fiadnak!
Nem találom hasznát
A földi javaknak.
Hol volt, hol nem,
volt nekem is...
tudod, olyan
mesebeli -
szerettem...
Fiatal üstökös volt... volt álma,
Ősz bodor települt homlokára.
Alkotna vére, alkotna vágya,
Gyengeség üti szinkronizálva.
Apák könnye az élet gyöngye.
Vágytál rá, legyen, ki mosollyal ejti ki neved.
Vágytál rá, legyen, kit a szíved igazán szeret.
Nézted azt a gép csinálta kepét, s lehullott az első könnyed.
Pályakezdés Apám szárnyai alatt
Becsöngettek! Ő a nyolc A-ba indul,
én a gimnazistákhoz megyek...
Kisujjában a tudomány, nem izgul,
az én hangom néha még remeg.
Botját a kerti széknek támasztotta,
s könnyű sóhajjal törzshelyére ült,
kezét a kopott lájbin összefogva
ránk nézett, s arca felderült,
nem szólt, csak ült derűsen-bölcsen,
körülötte nyüzsgött a család,
s a kerti élet megszokott zajába
örömet szőtt a gyermekkacagás...
A gyertya pislákoló fénye
Olyan, mint a halvány remény,
Mi fényt ad
A sötét percek idején,
Emlékeket ébreszt
A fájó emlékezéshez.
Apám, mindig mellettem álltál.
Biztattál, ha kellett, szárnyakat adtál.
Ha mélyen voltam, utánam nyúltál,
A porban heverni sosem hagytál!
Apák napjára tisztelettel, szeretettel...
Szívszorító szívvel gondolok rád,
mennyországban lakó édesapám.
Beszélgetésre, szeretetre vágyom,
nélküled nincs már más, csak a gyászom.
Édesapám, fogd a kezem, kérlek!
Most téged látni szeretnélek!
Édesapám, add a kezed, kérlek!
Segíts, hogy éljek, veled reméljek!
Egy apa szíve másként dobog,
anya az, aki sürög-forog,
apa mindehhez csak asszisztál,
megfigyel, tapasztal, lesben áll,
sokszor jobb, ha csendben vár,
nem az ő dolga, tudja már,
nem is játszik hát ő anyát.
Elszálltak az évek, szép remények,
szív álmodta milliónyi képek,
selyemszállal szőtt megannyi tervek
...idősödvén oly sokszor visszatekintek.