Apákkal kapcsolatos versek
Apáról álmodtam, amíg kicsi voltam,
elképzeltem őt, de álmaim titkoltam,
meséimben csak ő a király, s lánya - én,
kit féltőn óvna - bárcsak átölelhetném!
Szeretettel küldöm, ezt a szép kis verset,
Remélem, hogy tetszeni fog, én írtam ezt neked.
Boldog apák napját kívánok én neked,
Teljes szívből mondom, soha el ne feledd.
még eleven az emlék,
ahogy pipád füstje körülleng,
még eleven az emlék,
ahogy kedves hangod visszacseng,
még most is fáj az emlék,
s az elmém egyre azon töpreng...
Édesapám emlékére
Itt vagy velem minden hangban,
Kiújul emléked minden évszakban,
Emlék maradsz, míg élek,
Azok pedig mind álomszépek.
Amikor éjjel felébredek, nem gondolok a mára.
Egy védtelen kis gyermek vagyok csak,
kinek szüksége van apára s anyára.
Apám a tanár
E zord világban.
Iránytűként mutatja,
Oltalmazza utam.
Asztalon régi fotók, ébren várakozók.
Sok apró emlék, múltból derengő töredék.
Amikor még kicsi voltam,
Apunak is számítottam.
Kezeimet neki nyomtam,
Amikor még kicsi voltam.
Nyár van, kicsit tornázást hanyagoltam,
Feljött plusz kiló, ami nem nagyon baj,
Majd letornázom hamar.
Szegény Édesapám
Fekszik-ül az ágyon.
De nem Otthon ám.
A kórházban látom...
Bár ott ülnék most Veled
A bőrfoteles székben,
S néznénk a plazmatévében
Egy olyan házi receptet, krémest.
Ó, mennyi emlék...!
Zöld erdő árnyán
sétáltunk nemrég...
Egy pillanat csak,
vagy nyolcvan éve?
Édesapámnak
Hiányzik illata a rád fuvalló szélnek,
Az Erdő illata, mi beárasztott Téged...
Hiányzik minden, ami Tőled áradt felém,
Az utolsó oltalom is elhagyott... a REMÉNY!
Az én mesém
Nem volt nekem akkor szép, piros kabátom,
kosárkámban, sajnos sok borocskát vittem,
nem volt hamuban sült vagy foszlós kalácsom,
nem tartott tenyerén akkor a jó Isten...