Apákkal kapcsolatos versek
Tíz éve volt...
Tíz éve volt, mikor életed hirtelen véget ért!
A kegyetlen halál hozzád is elért...
Fiatal voltál és vidám...
Fényt adtál az életünkbe, drága Édesapánk!
Gyermekkorom vágyai úgy gurulnak szét a szőnyegen,
Mint édes kakaóbuborékok repedt bögrém peremén.
Elkezdem hát mesém,
mely egy emberről szól, ki először állt fölém.
Mogorva,
szavai marnak, mint a hideg, téli szél.
Kocsi dudál, kitárul a kapu két szárnya,
Két erős ember ölében hozza apámat.
Baj van? Sírva omlik anyám apám karjába.
Elcsúszott a gáton, nagyon fáj a bordája.
Egy perce húztam le a belőlem ömlő savat,
te is, mintha csak egy perce mentél volna el,
hiába, az eltűnt idő utánad szalad.
Titkot rejt a holnap, ki tudja, mi vár rám,
kezemet kulcsolom, de az idő tovaszáll.
Ha újraszületnék, én azt kívánnám,
Bárcsak te lehetnél az én apukám.
Kilenc madár
szárnyal az égen,
egy elöl s a többi mögötte
szép rendben.
Megértettem a pillanatot,
Mit a karácsony jelent.
Kitártam egy vakablakot,
De most senki nem figyelt.
Apák napja alkalmából köszöntelek Téged,
Örömöd és boldogságod sose érjen véget.
Amikor Apám lányai
együtt ültünk az asztalnál,
átkarolva figyeltük egymást,
testvér volt a legszebb szó,
őrizve szívünk gyermekkorát.
Édesapámnak hetvenötödik szülinapjára
Háromnegyed évszázad
elmúlt pillanatok alatt,
megőrizted tartásodat,
nem hajoltál kényszer alatt.
Nékem is volt édesapám, én voltam a drága szeme fénye,
Itt nyugszik a temetőben, árva fiát az egekből nézve,
Itt állok a sírod szélén, hallgasd meg hát, mit mesélek néked,
Aludj szépen, drága, jó apám, árva fiad imádkozik érted.
Akkor is szeret a télapód,
ha huncut is vagy és eleven,
egészséged fontos, mérvadó,
szívéből árad a szeretet.