Apákkal kapcsolatos versek
Minden embernek megadatott,
Bár sokakat elhagyott.
Felnőni nélküle nehéz,
Lelkileg ez felemészt.
Kérlek, Apukám, értsd meg,
Azért még szeretlek Téged,
Mert kifejezni nem tudom,
És a cuccaim csak csapkodom.
Névnapodon írom hozzád versemet,
adjon a jó Isten megnyugvást lelkednek!
Az örök világosság fényeskedjen neked!
Tested a mélyben békében pihenjen!
...sokszor látom magam előtt
apám titkokat rejtő szemét,
fájdalomban mélyen megült,
túl sok volt a keserű megélt.
Keserű lélek s keserű szív,
Mi átjárja lényem.
Néha szeretnék elmenekülni,
Az egész világ elől elbújni.
Apám nemrég új hazát talált, szépet,
Isten-szembogarút, messzi mennykéket.
Nem is tudom, ismertem-e Őt igazán,
és ez nem is lehet bizonyos eztán.
csak egy szép nap
a kertben
napfény ölel át
lelkednek sem kell már
nagykabát
lágy szellővel
ér hozzád közel
a meg nem értett...
Édesapánk emlékére
Az életet ti adtátok, Apám,
Anyánkkal, kit Isten oly korán elvett.
A napjaim nem múlnak nélkületek,
amit tőletek kaptunk, emlékeztetnek.
Segíts a gyermeknek aludni,
S ő majd gondol rád álmában,
Növesszetek nagy szárnyakat,
S szálljatok el boldogságban.
Tán` haragudnom kéne? Már nem tudok,
hisz` te is adtál az életből nekem.
Minden, mi bennem érzés és akarat,
részedből is örökölt lélekelem.
Ugrik a karcsú fűzfalevél,
kézen fogta a szél,
s futnak a fák közt, szinte zenél
játékukhoz a dél.
Szavak nélkül tanítottad,
Hogy kell élni a világot,
De arról sosem szólt szád,
Hogy küzdjük le hiányod.
Te tanítottál hegyi patakból inni,
nem felejtem el,
mert amikor a vízre hajoltam,
egészen közel,
orron csapott egy pisztráng.
Nekem van a legszuperebb Apukám,
Egy hős és ezermester egyaránt.