Anyák napi versek
Anyák
Köszöntöm az anyákat,
Akik életet adtak.
Köszöntöm, kik megáldva
Szültek,
S akik csak "úgy" maradtak.
Hűséges kőgalamb őrzi anyaálmod,
mély a csend itt nálad, nem lehet már máshogy...
Édesanyám kertjében mindig volt virág,
illata édesen átölelt, elillant, ami fájt.
Nem fáztam, bőrig sohasem áztam,
Ő volt a nap, a szellő, az éltető gondoskodás.
Anyák, mamák, figyeljetek!
Köszöntőt mond minden gyerek.
Hajnali tizenkettő, és már zajong!
Anya, nem értem, neked mi a bajod?
Buliztam! Te meg a porszívót tolod?
Csak nem sütött meg a nap... vagy a korod?
Sok-sok évvel ezelőtt meg se jelenhettem,
Gondolat se voltam a kedves kis fejedben,
Porszemnyi ábránd, talán csak egy gondolat,
Köszönöm neked, hogy viseled a gondomat.
Őrangyala voltál gyermeki létemnek,
egyetlen csillag az éjszakában,
galambbá váltál egy vasárnapi éjben,
mikor lelked szép csendben elsuhant,
elfáradtál,
kilencvenkettő éved minden súlya
egyszerre rád zuhant.
Köszöntenélek száz csokor virággal,
erdő csendjével, madarak dalával,
lassú hullámú, szelíd folyóval,
arany Nappal, ezüstös Holddal.
Rajzolhatnék virágokat csokorban, szépet,
De nem megy a rajz, csak ákombákomképek.
Szedhetnék most szépen nyílót, sokat a réten,
Helyette pár rímes sor lesz, amit idevéstem.
Nem tanítja nekünk senki,
Hogyan kell anyának lenni.
Elképzelni azt nem lehet,
Mennyi sok nehézség jöhet.
Álmodként ringattál valómmá,
szenvedésed szeretve jóvá,
olykor csak sóhajokkal szólva,
sóvár fohászoddá dalolva.
Ránk köszöntött május első vasárnapja,
gyermek köszöntését Édesanyja kapja.
Madár neked dalol e csodás hajnalon.
a napfény is köszönt ezen a szép napon.
Május első vasárnapján egy nagy csokor a kezemben,
Drága, jó édesanyám, ülj hát most az ölembe,
Én már olyan nagyra nőttem, nehéz lennék teneked,
Hallgasd hát a mondandómat, sugárzik a szeretet.
Anya! Sorsom szövője,
lángom gyújtója s őrizője...
Május első vasárnapja
az édesanyák ünnepnapja,
senki el nem felejti,
mint a karácsonyt, megjegyzi.
Távolból is hazautaznak,
jelét adva hálájuknak.