Anyák napi versek
Májusi orgona ága,
mily csoda-szép a virága.
Illata messzire árad,
üdvözöl édesanyákat.
Boldogan mutatom, hogy ő az én Anyám,
Szeretet, hála jut eszembe e szó hallatán.
Szeretet, melyet egy olyan nő iránt érzek,
Ki ott van velem, ha jönnek nehézségek.
Hála a sok jó cselekedetért, mit kaptam,
A gyengéd törődés több, mint amit adtam.
virágot viszek
színes falevél
álomból lesz valóság
Mondj ma köszönetet annak, ki neked életet adott,
Ki, ha sírtál, két karjában ringatott...
Te vagy éjszaka bátorító
Fényem,
Te vagy reggelente
Madárcsicsergésem.
Köszönöm az álmokat, és minden szépet,
A csodákat szóró, földi meséket.
Azt, hogy most is vigyázol még rám,
Hogy megvédesz, ha valaki bánt.
Anyák a Földön, anyák az égben,
ébred a hajnal, árnyak a réten,
Nap sugaránál nyílik a rózsa,
tétova gyermek várja azóta...
Most, hogy lombokba költözöm,
s madarak dala étkem,
gesztenyegyertya kosztümöm,
megmaradt egyetlen ékem,
szelíd lettem, és tétova,
ügyelve, el ne szálljon...
Előző életedben egy tündér voltál,
A tavaszi szellővel harangoztál.
Csillámport szórtál a felhők tetejéről,
Virágokat szedtél Isten mezejéről.
Anyák napján éltető szívem hozzád indul, vakon vezet,
hogy és mivel tudnálak meglepni angyalok közt a mennyben.
Búsan ballagok a temető felé, szívem repesve dobban,
ha hozzád elér, rögvest könnyem záporoz nyomban.
Amikor a nyolc kicsi kéz öleli a nyakadat,
amikor a négy kicsi száj puszilja az arcodat,
rájössz, hogy míg éltél, érdemes volt szeretni,
érdemes volt három leányt becsülettel felnevelni.
Oh, Istenem, hogy fáj nekem,
Nem kívántam, anyám tőled,
Földtakaród kikotortad,
Nagy melegbe fáradtságot
Nem ismerve megjelentél, hogy
Megmutathassad nekem,
Igenis létezel, síron túl is szeretsz...
Anyák napján szeretettel köszöntenélek,
boldogan, szorosan szívemre ölelnélek,
megköszönném Neked a sok-sok szeretetet,
az önfeláldozó, önzetlen segítséged!