Anyasággal kapcsolatos versek
Süt a nap
A lelkemben,
Vidáman ébredtem,
Nem szólt a vekkerem.
Az éj tejút-madara a falu felett jár,
s ujjhegye az enyémmel lágyan összeér.
Páradunnába ásít sok hunyorgó ház,
csillagmagzatait elvetéli az Ég
Mondd, Anya, mire emlékszel,
gyermekként énekeltél sokat?
Játszottál a testvéreiddel, és
barátaid voltak-e?
Aztán a fiúk csapták a szelet,
de fiatalon apám felesége lettél,
s éltetek szerelmesen, közben reméltél.
Anyák napján nem kívánok más egyebet,
Csak legyél boldog mindig az életedben!
Házak falán lövedékek nyomai,
talán egy-két tátongó bombatölcsér...
Gyermekeim
...visszaköszön hangja, hallom,
bennem szólva muzsikál,
meglepődve mozdul karom,
úgy teszek, mint jó anyám
Nem csípőjén pihen meg,
tétlenül légben sem leng,
ismer kapát, fakanált, súrolót és Bibliát.
Majd ha nem találtok már
Utánam lehullott hajszálat,
Majd könnyes szemmel keresitek
A ház minden zugában.
Van nekem egy kincsem,
Mihez foghatód neked nincsen.
Azt mondják, nem léteznek csodák,
Én mégis kaptam egyet, de akkorát!
Anyukám szegény
visszajöhetne már
eleget halott
...
hosszú ez a csend itt
szóköznek is elég
nem bírom hallgatni
nem a tűzé,
azt a véletlentől kaptuk...
Nádi Gizella, nádból a síp,
Körösök táján nádirigó.
Lángol a nap már, majd megvakít,
erre az ég is kék indigó.