Anyasággal kapcsolatos versek
bár egyszer jönnél még
jönnél még és néznél rám
én néznék rád te mondanád
én hallgatnám bár mondanád
Kicsiny ház ablakán
betekint a kismadár,
fürkészi a folyosót,
nincs már ott, ki mosolygott,
ki a fájdalomtól vívódott.
Hetvenegyet fordult
életed kereke,
csorbítatlan az összes
küllője.
Egy fél évszázada annak már,
hogy megszülettél, édesanyám.
Kerek ötven éve annak már,
hogy a földön egy angyal jár.
Köszöntése küszöbén
nem jött szó a számra,
szavak nélkül álltam én,
s karjaim kitárva.
Suttogd csendesen: szeretlek,
maradj mellette, míg lehet.
Nyújtsd felé hálás lelkedet,
fáradt testét óvjad, dédelgesd.
Esténként kitekintek a sötétségbe,
az egyszer még eljövő, szép reménységbe,
Anyám voltál, kire sajnos, nem emlékszem,
mikor szültél, elhunytál vérzékenységben.
Ha elmegyek, hátranézek,
integethetsz, én is intek.
Hazajáró lélek -
néha visszatérek
otthonomba még...
tartanom kell magamat és őt is
kezemből kiszorítja az életet
ebédre akár készülhet gyorsrizs
míg rendbe jön nézem a falon a képeket
- feloldani a gátat
el kell tudni engedni az anyákat -
Harminc éve ment el apám,
Fájt, hogy minket itt hagyott.
Most lenne száz éves anyám,
Bár tarthatnánk szülinapot.
Nem siettem sehová a nyáron.
Nem akartam látni az egész világot.
Hagytam, hogy mindenki elém álljon.
Nem kergettem semmilyen fontosnak hitt álmot.
Nézem az anyukát, keblén a gyermeke,
büszkén tartja, Ő az Ég remeke.
Fiát táplálja, testéből eteti -
érzi, az Ég óvja és megvédi.
Meggyfa virágán ébredt a reggel
anyám egy emlék most hazasiet
székeden ülsz az ablakot nézed
tenyeredből álmod ma mellém ül...
Édesanyámra emlékezem...
Kezemben szál virággal
Gondolok Édesanyámra.
Dolgos kezét megsimogatom,
Bánatos arcát megpuszilom.
Orgonaillat öleli a kertet,
Gyenge virágszálat hajlít a szél.
Ablakod alá május oson csendben,
Tavasz melegét hordozza a lég.