Állatos versek
Mi lesz ebből?
Ki a házból, Mici, fogytán van türelmem!
Mancsod nyomát itt bent tovább nem tűrhetem!
Kutyának kint helye a falusi portán,
Pláne, ha vedlik és szőrszálakat szór rám!
Hűségért ez kijár...
Ropogós kacsacomb:
pontosan két darab
eltűnt a tepsiről,
hűlt helye sem maradt.
Itt a csók!
Júniusi hőhullám,
leizzasztó délután,
kutyám lábamnál hever
képén vigyor-jókedvvel!
Mici éji éneke
Mici, mikor unatkozik,
énekel a Holdnak.
Azt dalolja: - Virradjon már,
jöjj el hamar, holnap!
Terebélyes ágak között
bájos, kicsi akrobata,
a fa törzsén föl és alá
csúszik ide, csúszik oda.
Új ház épült a szomszédban,
csili-vili tető, pajta.
Gerincén egy délceg szobor,
szélkakas pörög fenn rajta.
Kicsi kutyám férfikorba lépett,
szülinapra kapott királyi ebédet.
Puhára főtt csirkemellehúsát,
bizony, azóta is nyalja a bajuszát.
Mici éji kalandja
Megyek korán ki a kertbe:
Mici izgatott,
jelbeszéddel, kutyanyelven,
ni! Fontosat mond!
Nagyot mondók versenyére
összegyűlt pár teremtmény,
eget rázó hencegés és
túlzás a végeredmény.
Szomjasan, éhesen, vékonyka hanggal,
Reszkető testtel és rózsaszín orral,
Sorsára bízva az ártatlan pára,
Tenyérnyi cica egy kukoricásba`.
1. Bemutatkozás
Vicces kedvben lévén
párom, azzal ugrat,
kiskutyám majd beszél,
bár ma még csak ugat...
...dermedtség ül szabadságon.
Rám fagy, látom, hogy lélegzem,
zaj vagyok a téli csendben.
Reccsen az ág, ahogy lépek,
moccan valami... az élet
riad, rebben körülöttem...
Valami motozás hallik.
E neszezés mi lehet?
Kippenés-koppanás, kopp, kopp:
látok is egy kis fejet.
Hajnali a sétám,
átölelnek a fák.
Hallgatom csak némán
egy rigó friss dalát.
Városi vagányok, jólesne a virtus?
Vár titeket, szólít a tanya turizmus.
Menjetek hát oda, és ha már ott lesztek,
Egy-két szabályt jobb, ha figyelembe vesztek!