Állatos versek

Szűrés címke szerint: Állatkert| Kutya| Macska| Madár

Papp-Eszenyi Nikolett

Elveszett kismadárka

Fenyő ágon, Hold sugárban
Csak egy piciny kismadárka
Épphogy látszik, reszket, árva
De két bagoly megsajnálta.

Tovább...

37

Krausz Eszter

Vissza a sötétbe

Mikor megszületett annyira dédelgette
De mikor hiányzó lábát észrevette
Szégyenkezett, egyből kitagadta,
Azóta egy sötét sikátor az otthona.

Tovább...

Jószay Magdolna

Éjjeli macskajaj

Eljött az éjszaka, leoltom a lámpát,
éjjeli nyugalom, ez lenne a rend.
Barkaszínű macskám óvatosan lépked,
súlytalan a tappancs, dorombol a csend.

Tovább...

Karádi G. Csaba

Ciripelek

Lába a Rába mocsarába
Lógva botlik a habok fodrába.
A levegőből egy szeletet szelek
Fejem gyepre hajtom, tücskökkel ciripelek.

Tovább...

23

Czibik Tamás

Kicsi bors, de erős

Öreg ház öreg falában,
Öreg fal sok egérlyukában
Mint valami nagy
palotában
Él sok egér vigasságban.

Tovább...

01

Átyim Lászlóné

Hétpettyes katica

Kicsi tisztás közepében
Zöld fűszálaknak tövében
Apró pettyes kis Katica
Sírdogál egymagába...

Tovább...

Pápai Barbara

Szarvasbőgés

Vége lett a nyárnak, jön az ősz,
Falevelek között bujkál az őz.
Nem tűz már a nap a szarvasra,
Ki legelészve párját kutatja.

Tovább...

24

Unger Lívia

Egyszarvú-látomás

Álom hajnalon
Erdőn át visz utam,
A csendet hallgatom,
S a szellőt, mi halkan suhan.

Tovább...

32

Átyim Lászlóné

Tarka lepke

Eljött már a nyár eleje,
Vendég jött a rózsakertbe.
Tarka színű, pompás lepke
Repkedett a rózsakertbe.

Tovább...

312

Ata Raxia

Párizs madarai

Telhetetlen, gonosz fattyúk
Maradékon élnek
Álmuk egy kövér szemetes
Megdézsmálnak mindent...

Tovább...

05

Unger Lívia

Álmaid lova

Végtelen mezők
Vad lova táncol,
Túl minden erdőn,
Oly messze, távol!

Tovább...

32

Cserfalusi Ádám

Vajon gondol-e a gólya...

Vajon gondol-e a gólya a nyárra,
Emlékszik-e szép hazai tájakra,
A magyar béka ízére, fűzfára,
Fészekaljára, mocsárnak szagára?

Tovább...

11

Barta László

A kakas

Egy víg kakas, tűzpiros tarajos,
a gazdája csak úgy hívta, Lajos.
Mit tudta ő, hogy levesnek való,
a büszke baromfiudvar lakó.

Tovább...

Pete László Miklós

Nala

Tőled búcsúzom utoljára,
És Te fogadsz, ha érkezem,
Túláradóan, lelkesen,
Ahogyan ember sohasem.

Tovább...

411

Unger Lívia

Egy vers Bregóhoz

Félelem a szemben,
Fájdalomról mesél,
Halállal szemben...
A Vas-folyó regél.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ