Állatos versek
Kék tojású vörösbegy,
Ki most felhők fölött megy,
Nézd, a szívem törött meg!
- Hé, pincér! Döglött
légy van levesben!
Szerintem ez szégyenletes,
és határozottan ellenzem!
Piros december: tizenkettedike
Első lépések
Ami nekünk távolság, hogy a Holdra lépjünk,
Neki nagy változás, hogy egymásra nézzünk.
Egymás szemében megcsillan a változások kora,
Végre előjött a makacskodó, kis Mia.
Angyali hajnali fények
Költik a fák madarát,
Harsog a kórus, az ének,
Zengi a szív tavaszát.
Díszbe öltözött a páva,
csodálatos a ruhája.
Tollazatát szétteríti.
Tükörbe néz, tetszik neki.
Nem érkeznek ők titokban,
vidám daluk ficsereg,
kihirdetik ők is frakkban,
szép évszak ez, emberek!
Lett két bárány, ahogy írtam,
Egyiket már elsirattam.
Két nap után kimúlt szegény,
Nem lett belőle nagy legény.
Kicsi kosnak kicsi kosa,
Átköltözött a túlvilágra.
Reggel arra ébredek, hogy a napsugarak finoman...
Reggel, mikor felkel a nap, nem ülsz oda mellém.
Lehajtva kis fejed, hogy anya, simogassál még.
Nudli kutya az udvaron
Macska után szalad nagyon.
Piros december: tizenegyedikén
Változás szele
Azt szokták mondani, minden kezdet nehéz,
Helyeselnem kell, de mégse ennyi az egész.
Számtalan kérdést tettem fel, de mégse tudok eleget,
Olyan, mintha a világ kinevetne engemet.
Sétált csacsi és a medve,
ám csacsinak nincs jó kedve.
Jött a róka és a csóka
nagy vidáman, jót dalolva.
Susogó nád mellett járok,
halkan lépegetek.
Szellő simít, hajamba kap,
nézem a kék eget.