Állatos versek
Még lágyan süti a Nap a virág szárát
korán van még, gyenge a sugara
de amint délután lesz, a virág megfizeti a rossz hely árát
mert víz nélkül, mint ember a sivatagban
szárad gyenge levele, túlélni próbál, hiába
nem győzhet eme erő felett, lassan beköszönt a halála...
Paradigmaváltás biológia óra
Bizony nem olyan régi módra
Nincs napló nincs kréta
A pad is amolyan hintaágy
Nincsenek füzetek
Csak a kifestett diákság
Mellettük minibár
Védi az egészségüket...
Napsütötte sziklaszirten
sirály sivít félszegen.
Hullámverés nem riasztja,
dönti mellét délcegen.
Nagyra nőttek a kicsi fák,
égig ér a tetejük,
elfárad egy öreg ember
gondolatban elmerül.
Egy kis zebra úgy döntött,
csíkjai helyett legyenek pöttyök.
El is indult a hegyen élő sámánhoz,
adja áldását az új ruhához.
Kis medve nagy medve
Barnamedve fehér medve
Van mindenféle
De a gyermekek kedvence
A játékmackó
Gyermekágyban hétalvó
Mamamedve a bocsával
Gyermekeknek mosolyával...
Árnyék suhan
hollóvárban,
hol nagy a cúg,
klong-klong, krúg-krúg.
Szél körbejár.
Leesett az asztalról az alma,
Odament megnézni a macska.
S miután látta, hogy piros és guruló,
Azt nyávogta rá, hogy nem jó.
Hosszan elnézem, ahogy oldalára fekve,
szépen elnyújtózva - alig méterecske.
A kutyaegyetem nyitja kapuit,
Mindenféle csahos járja a sulit,
Juhászkutyák, foxik és labradorok
Szereznek szakokon mesteri fokot.
Egy kis birka,
két kis birka,
és még jó pár
meg lett nyírva.
Rövidre lett
fazonítva!
Reccsen az ág. Surran az őz.
Sárgul a lomb. Itt van az ősz.
A mókus
Három mókus fent az ágon
Játékosak mint buborék
A szalmaszálon
Tavaly május óta ő is otthonunk lakója,
izgalommal vártuk, mit szól majd
a fekete kandúr testvérpár az új társasághoz.
Aztán Zizike megszokott nálunk, igaz,
kezdetben volt komoly rémálmunk,
nehogy hamar gyarapodjunk.