Állatos versek
Paprikának színe piros,
Mégse mondja azt, hogy tilos.
Paprikának színe sárga,
Szebb ez, mint a sárga spárga.
Vannak ösvények tovább.
Keretnek gaz, gázoló láb,
Ha felé viszi két erős szárny,
Madárszemmel igen parány.
Vajon múlik az emléked?
Már csak kétpercenként kérlek,
Gyere vissza, toppanj be,
Az asztalhoz feküdj le!
Utazás Bercivel, Vicával és a cicával
Megy a gőzös, Vica, szia!
Szikrát szór a vasparipa,
szenet zabál, mint egy vastyúk,
s dolgoznak a gőzdugattyúk.
Villásfarkú fecskemadár,
Ha te megjössz, közel a nyár,
Párod örül, hogy ti ketten
Együtt vagytok szerelemben...
Mókás állat a mókus,
szőre láttán elámulsz,
ágról ágra ugrándoz,
mégse járkál fodrászhoz.
Lajhár
lassított felvétel minden mozdulatom
ha egyet csusszanok, bizony megfontolom
s amíg a percek oly sebesen peregnek
én csak lógok a fán... könnyen megismernek...
Kérve kérlek, maradj velem,
Még egy órát, még egy percet.
Figyelem a lélegzésed,
Meddig bírod, meddig kéred.
Októberben még napozik indiánnyár
Rét füvén elidőzik halvány napsugár
Mezőn legelészni teljesen szabadon
Hőséggel dacolva izzik a félvadon
Fekete sötétben holló fátyol,
Nevetve tócsában pancsol, táncol.
Nevess csak hangosan, kit zavar?
Időnkét beszéd vagy képzavar
Milyen a kuvasz?
Barátságos és vidám, mint a tavasz.
Gyerekek közelében sosincs rá panasz.
Ha védelmezni kell, zord, mint a tél.
Szamár
Makacs vagyok, nem tagadom,
nagyon nagy az akaratom.
Diókoccanásra
ott termek máris!
Élettel teli erdőben
akad mókuslakás is.
Idő jártával egy kajtár ölyű
Száll fölébe egyre,
Lesi, merre van a semlyék...