Állatos versek
Gazdasági udvar falun és városon
Egy falusi udvarban nincs semmi hiba,
Megtalálható benne tyúk, kacsa, liba.
Kívülről nézve úgy látszik, nagy itt a rend,
Azonban néha megtörik itt is a csend.
Gyönyörű, szép a táj, hó takar már mindent,
erdei ösvényen szarvas jár serényen.
Vaddisznó szaladgál, eltűnik a tájban,
őzek jönnek-mennek, borzok szaladgálnak.
Hullik a hó, a szél fújja.
A kutyának nagy a gondja:
Lesz-e vacsorája,
ha vigyáz a házra?
Kakukkmadár fenn a fán,
Éneke oly vidám.
Zeng, csicsereg.
Árva hangja egész madársereg.
Apa-fia-cica vers
Kedvenc állatom a macska,
Szürke, csíkos, s kicsit csacska.
Bárányként legelek társaim közt,
Mégsem lelem hazám, csak a sok szöszt.
Magányos farkasként üvöltök éjjelben, mely feketül,
Nem vonyít senki vissza nekem, mégsem vagyok egyedül.
Képek meséje a falon
Kis képzeletnyi ablakon
Egy-egy rege és történet
Mit festékfoltok mesélnek...
Pityereg a Tapsifüles
Talpa mikor tapos füvet?
Tó tükrébe mikor néz?
Mikor olvad fel a jég?
Zeusz, te villámcsapása, te!
Visszaélsz az isteni neveddel?
Különös érzés hatolt át zsigereimen
Hazafelé tartva a füstszagú, ködös alkonyon,
Ahogy álltam egy ismeretlen balkonon,
Már ekkor változást észleltem ingereimen.
Sötét égbolt,
figyel a hold.
Árnyék moccan
nagy titokban.
Egy vaddisznó.
Az oroszlán a fűben lapult,
S éppen vadászatot tanult.
Közel osont s lépett néha.
Nehogy lelépjen a préda!
Óvatosan közelebb ment,
S csend volt Afrikában, nagy csend.
Ablakomra szállt egy lepke,
Kacér magát illegette,
A szárnyait billegtette,
Az üvegben nézegette.