Adventi versek
Ma finom fenyőillat van a szobában,
Ma mindenkinek az ünnep van gondolatjában.
Tiszta szívek,
Angyalok nyújtotta kezek,
Belengi a létet a karácsony üzenete,
Kitárja szívét minden felnőtt, gyermek,
Várva a csodát, melyet az ég ígér.
Tizenhárom sor Karácsonyra 2013
Törtető hétköznapjaink
Imbolygó hűs hajnalaink
Szütyörgő szürke napjaink
Zötykölődő vonatain
Titkon bennünk őrzött remény
Advent koszorúin a fény
Egy hajléktalan mennybemenetele...
Hideg, sötét decemberben
Égi fényre vágyakozunk,
Az adventi időszakban,
gyertyát gyújtva várakozunk.
Adventi gyertyámnak
hosszan lobog lángja,
felgyúlt a szívem is
Jézuskára várva.
Kopár fák közt...
Kopár fák közt kotor a szél
fehér leplet lehel a tél...
Szenteste van, Advent, az utolsó vasárnap,
a negyedik gyertya viszi hírül a világnak.
Egy istálló titkot rejt, csillaga ragyogó,
megszületett a Kisjézus, eljött a megváltó.
Jön a tömeg, támad,
a kosarak telnek
Advent vasárnapján,
a kerti fenyőfára nézek.
Eljött, hát itt van, a harmadik is pislog,
Fényénél áruld el, mi is a kis titkod.
Az adventi várakozásban megsajdul a lélek.
Nem látják a lényeget a csillámportól elvakult szemek.
Nem vonulnak vissza az emberek a csendbe,
imádkozni áhítattal az úr eljövetelét epedve.
Köd vonszolja a múló év árnyát,
decemberi, erőtlen napsugár hunyorog,
korai alkonyatra teríti jóságos angyali szárnyát,
míg a gyertyalángra hulló hideg eső sustorog.
Ünnepi láng üzeni, vár!
Köszönjük - rázz, gyógyító láz!
Csillag az égen bandukol éppen,
Zord az idő szava, későre jár.
Nem jő az álom elhagyott tájon,
Rejtelmes éjszaka ünnepre vár.