Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Híd

Nem is sejted,
milyen messzire jutottál,
üvöltéssel csendes
belső templomok...
hol csupa lopott holmi
közt
illatod
enyém.

Dallamok kísértenek
és néhány óra,
hova hallgatásom
vontad,
kézen fogja estém,
úgy elandalog...
- érzékek csokorba szedett
érintése -
elfúlva követem
nyakadon
a verejték hogy’
csorog.
Hétköznapok titkos
rejtekútja,
hisz nem is sejted,
milyen messzire
jutottál.

Híd
épül,
naponta veszít a tér
szégyen nélkül
ha össze - összeér
a gondolat,
s te tudod,
kezem most
szívedre teszem.
Ez a szív
még nem dobogott,
mikor enyém
a dadogást tanulta...
Jövőtlen
bolyongó lélek,
még sincs bennem
semmi félelem,
ha látlak.
Harangok zúgnak
idebenn,
csorba szélű félig hitt
ítélet:
számban a neved,
már csak a
világ idegen,
nem is sejted,
milyen messzire
jutottál.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom