Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Félelem

Félelem az életem
S ez tönkreteszi lényegem
Mikor nevet, mosolyog a szívem
Elfog a kétely: valóban megtörténhet velem?
S az érzés, mint féreg rágja lelkem
S végül elhiszem, a boldogságot csak képzelem
Milyen furcsa az emberi elme?
Irreális képek válnak valósággá benne.
Cikáznak a gondolatok, mint szentjánosbogarak,
Hiába küzdök, kikapcsolni nem tudom.
Örökké világítanak.
Kígyózva kúsznak a hamis gondolatok
Fénylő pókhálót szőnek lelkem köré, s úgy érzem megfulladok.
Még egy utolsó küzdelem, hogy elhigyjem a boldogság jár nekem.
De a fény túl erős, felégeti hitem.
A háló túl szoros, összeroppantja lelkem.
S mire pirkad a hajnal a félelem lélek-szilánkok közt lépked és kacag,
S tudja, újra életem ura, mert érzi
Lassan létem a félelem maga.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom