Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Kiskarácsony

Ruhátlanul vacognak a fák, csont ujjaikkal az ég felé mutatnak,
A csikorgó hidegben a fázós cinegék ágról-ágra eleség után kutatnak.
Bús szürke minden, gyászol a természet sötét fátylát szomorúan bontja,
Majd hirtelen hullni kezd a hó, a nagy fehér kucsma a pőre fákat betakarja.

Gyászát azonnal feledi a táj, kormos köntösét hófehérre váltja,
Szomorúság a semmibe vész el, a játék s az öröm a hűlt helyét találja.
Gyermeknevetéstől visszhangzik az erdő, repül a hógolyó siklik a szán,
Forró kakaóval, friss foszlós kaláccsal várják már őket kinn a tanyán.

Karácsony közeleg a szeretet ünnepe, fenyőt visz a lovas szán siklik tova,
Sietni kell, mert közeleg a szent éj, díszítik a fát sok még a munka.
Ünnepi a kis ház kész van az étel, megsült bejgli édes illata száll,
A ház népe hangos zendül az ének, gőzölgő étel az asztalon vár.

Kis Jézust köszöntik születése napján, felnőtt és kisgyermek élteti őt,
Kellemes illat száll szól a karácsonyi ének, körbe állják a friss zöld fenyőt.
Békesség, boldogság járja be a házat, ünnepel a család apraja-nagyja,
Mindenki itt van csengettyű csilingel, távolban zendül a templom harangja!

2010. december 11.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom