Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Apa nélkül!

Apám! Mondd, mit röstellsz inkább,
mint elhagyni ifjonti magzatod?
Válaszolj! Mi ösztönzött? Ki vagy te,
hogy fiad elől az ételt elrántod?...

Ezt érdemlem... Oly sokat ártottam...
Véred ezért megtagadtad, de nem baj!
Kirágtam bosszúként anyámból magam,
Míg Ő őszült miattad, én óvodába jártam.

Velem együtt nőttek a fák, kutyák haltak
s barátok mentek - szép emlékek tárháza.
Az iskolában sem tanították, mi bűn fogant azzal,
ki megszületik, sem hogy: "El miért hagyatik?"

Mondd! Ezt az örökséget kell nekem is hagynom?
Te lennél a példám? Így neveljem csemetém?
Én, mint fűzfa ölelném, vigyáznám az életét,
Nem mint te! Gonosz, fekete folt a múltból!

Ott lennék a ballagásain, a sikerei napján,
Hogy büszke legyek Rá: "Ő, az én Fiam!"
Bormámorban sem ütném fejét, inkább
Fognám kezét láztól verve is, síron túl is!

Anyám az én példám! Szégyelld magad!
Több műszakban vért izzadva, túlhajszolva.
Miért? Nem holmi más szukáért! A gyerekért!
Tőled csak haragot kaptam... te lélek-gyilkos!

(Ahhh...)
Szeretnék egy csecsemőt. Nem is egyet...! Kettőt!
Hogy legyek büszke APA, egy feleséggel, ki szeret,
S hogyha nem: Hát szüzek vére folyjon az ölembe,
Az én Vérem, meg az övékbe...!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom