Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ősz nélküled

Tépett táj öleli a tél derekát
lépteim nyomán nedves avar
mely ontja bomlott élet szagát
s minden szégyent eltakar.

Meztelen fák sima teste
tör utat égbe mindhiába
ordítanak minden este
mozdulatlan, hajnalt várva.

Tőled sír a jégbe zárt patak
hulló lomb suttogja neved
arcod tükrözik a tavak
holt minden, mert nem lehet veled.

Téged üvölt a föld s a szél
az erdő sűrű ködben áll.
Szürke ösvényén útra kél
s bolyong szüntelen a halál.

2009. szeptember

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom