Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Temető

Egyik reggel bemenve
A temető nagy kapuján
Szomorú arccal néztem
A neveket a sok fejfán

Éltek emberek előttem
Nyolcvan éveket
Üres számomra a nevük
Nem ismertem őket

Voltak, éltek
Sírtak és nevettek
Most pedig itt
A sírba fekszenek

Volt személyiségük
Volt tervük a jobbra
Most pedig itt
Vannak szétporladva

Semmit sem tudnak
Érezni vagy tenni
Enni, menni, lenni
Eladni vagy venni

S mi van velem
A sorsom a kősír?
Eme gondolatra nem csak
A szem, de a szív sír

Én is ide kerülök?
Halál kínzón nyomva
Rátelepedik szívemre
Testemre, agyamra

Mit tegyek, hogy életemnek
Ne legyen soha vége?
Könnyek között felkiáltok
Temető feletti égre

Nem akarok meghalni!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom