Hibajelentés küldése

Jubileum IV.

Zöld réten piros pipacsok,
Felkiáltok halkan, itt vagyok!
Merengve lépkedek hosszasan,
Életem értelmét keresem lázasan.

Megszülettem, cseperedtem,
Sok emberrel ismerkedtem,
Áztam, fáztam, melegedtem,
Kínok húrjait feszegettem.

Hagyjuk a rosszat és a búsulást,
Nézzük, mi hozott életemben újulást!
Ne gondoljatok égi mannákra,
Soha nem törekedtem a nagyságra!

Drága szülők rendkívüli nevelése,
Anyám édesen simogató nevetése,
Apám két dolgos, érdes, erős keze,
Megrendíthetetlenül logikus esze.

Minden talentumból jutott egy parányi rész,
Jól jöttek, ha közeledett a fenyegető vész...
Tanultam, s minduntalan tanulok még ma is,
Nehéz munka, míg felépül egy-egy piramis!

Biztosan lépkedek előre az ingatag talajon,
Soha nem csúszok el a sikamlós olajon.
Benzin van tarsolyomban, sokszor robban,
De eloltom, s lelkem nem ég lángokban.

Magabiztos vagyok, de a szél nagy úr,
Van, hogy a zsémbes Öregember feldúl.
Akadályoz, TÁNtorít, elszédít és megfed,
Van, hogy a világom csak tesped és senyved.

Ekkor jön elő egy régen nem érzett erő,
Erőlködöm, mint egy még járni nem tudó csecsemő!
És megtörténik a sokak által emlegetett csoda,
Előre nézni és feladni soha, soha és soha!