Hibajelentés küldése

Boldogságom forrása

Megvannak azok a karok,
Ahova szeretnék bújni,
Tudom, ha mellette vagyok,
Labdába sem tudok rúgni.

Megvannak azok a csókok,
Mikor összeér két világ,
Csak úgy, mint egy sólymot,
Engem is megöl a kíváncsiság.

Megvannak azok a szemek,
Amiben mindig elveszek,
És senki sem tudja, miért,
De megőrülök mellette.

Megvannak azok a percek,
Mikor szinte megáll az idő,
S ámulatba ejtő lelke,
Akár bányásznak a rubintkő.

Megvannak azok az érzések,
Melyek mindig zavarba hoznak,
De összes hibája ellenére
Mindig ő lesz a legfontosabb.