Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Mikulás az erdőn

Hópihék táncolnak már az erdő felett,
jól magára húzta a tó is a jeget.
Kell is a takaró a sok halacskának,
tófenéken ők is pihenésre vágynak.

Hideg van, de mégis Nap ragyog az égen,
az állatok vígan csúszkálnak a jégen.
Kidugja a fejét egy léken a vidra:
- Ejnye, a vidrának még télen sincs nyugta!

Gondoljatok inkább a jó Mikulásra,
megérkezik ide, tudom, nemsokára.
Írtatok levelet legalább már néki?
Idejekorán kell ajándékot kérni!

Elszaladt az idő, bizony, írni kéne,
köszönjük, hogy szóltál, kedves Vidra néne.
Ezt mondta a mackó, aztán rögvest írta,
új fűrészt szeretne kapni a jó vidra.

Róka koma fehér bundát kért a télre,
farkas és a nyúl is pont ugyanezt kérte.
Nem lát meg a vadász, mind ezt bizonygatta,
a kis mackó ezt is szorgalmasan írta.

Az őzikék puha mohaágyat kértek,
mert a hideg téltől most is nagyon féltek.
A kis mackó órát kért igen szerényen,
olyant, hogy az minden tavasszal zenéljen.

Levelet a holló vitte a postára,
a Mikulás bácsi jött is nemsokára.
A sok ajándékot, bizony, hogy meghozta,
és az állatokat meg is simogatta.

Azután elindult ismét az útjára,
az állatok hosszan futottak utána.
Integettek néki, míg lehetett látni:
- Jövőre is várunk, jó Mikulás bácsi!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom