Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Látod...?

Látod...
fény nélkül jöttem, s távozni készülök,
e piszok sorssal azért sem békülök,
csak úszok a semmiben, mert nincs szárnyam,
mázsás szónyilakat lőnek utánam,

látod, a piszokszín rét sem mindig zöld,
szívemben a gaz már majdnem égig nőtt,
a végtelen rám mordul a Tejútról,
titkon álmodom fiatal magunkról,

jó lenne megint gyerekké születni,
anyám szemsugarát folyton ölelni,
élni, mint az erdő, ha veszti lombját,
új sarjat bontva sírja csupasz voltát,

a Napot csatakos felhők takarják,
nyüves életem sokszor ütik, marják,
lassan elmúlik minden földi gondom,
fekete függönyt sír életporondom...

Sárospatak, 2020. március

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom