Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Szürke magány

Felkel a nap,
sugara rád mosolyog,
míg te szürkének látod
azt, ami bearanyoz.
Álmok nélkül alszol,
felhők nélkül nézed az eget,
szürke autók suhannak el
kimerült lelked mellett.
Érzed, valami hiányzik,
valami, amitől szíved fázik,
s a magányba szorult lelked
többé már nem fénylik.
Érzelemmentes élet,
színtelen virágok,
nem érzel már semmit,
csak értelmetlen világot.
S nem tudsz szeretni,
nem érzed a szerelmet,
szíved mélyén egy tátongó lyuk,
melyet betömni nem lehet.
Szürke szín,
melyet lelked lát,
mondd, hova tűntek színeid,
a magány miatt mind köddé vált.

2020. február 26.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom