Hibajelentés küldése

Téli álom

Hiányod éget, mióta nem vagy,
Tűnő álmomban kezed szorítom.
Érzem, a tiéd hirtelen megfagy,
Megperzselt lelkem ezzel gyógyítod.

Felhőt gyúr gondomból a buzgó Nap.
Patakként csörgedez maró könnyed,
Mára az is mindegy így utólag,
Mit ér szavam, ha klárisnak gyönge.

Hajnalra elillan szép képmásod.
Szememben fényed tovább is itt él.
Oly varázslat ez, amit imádok,
Valóságnak hittem azt, mi ily` szép.

Törékeny lett mára árva percünk.
Nem jön az álom, az enyhet adó,
Mi lesz velünk, ha elfogy majd kedvünk,
Minket is befed télre a nagy hó?