Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A Találkozás

Elmélyülve nézem a kék eget,
Látok a távolban két kezet -
Ő az, ki az utamon engem vezet,
A távolból lépteket hallok,
Azt hittem, csak egyedül vagyok.
Most már nem vagyok egyedül,
Mert lelkem az, mely velem örül -
Érzem ezt, mert én is boldog vagyok,
Amerre járok, arcokra mosolyt csalok.
Nézem a sok embert nap mint nap,
Látom, valaki éppen sírva fakad,
Tekintetem mélyen megakad,
S látok valamit szemében, mely megragad,
Néz rám, mint aki már ismer engem,
Ettől megriad lelkem s testem,
Mélyen, legbelül a szavakat keresem,
S csak nézek magam elé merengve,
Szólít a belső hangom engem keresve.
Magamra találtam szép lassan,
S hűvös, tiszta vízben arcomat mostam,
Kitisztult előttem e homályos világ,
Most már szívem s lelkem tisztán lát.
Lassan becsukom a szemem,
Érzem, sokan fogják kezem,
S érzem, ahogy felhúznak a mélyből,
Észreveszem, hogy valaki néz le rám az égből,
Valami van bennem, ami különleges,
Ezt csak az tudja, aki engem keres,
Hogy telnek a napok és évek,
Észreveszem, hogy bennem van a lélek,
Szeretet s boldogság van ott, ahová lépek,
Összekulcsolom a kezem erősen,
Sokan kísérik figyelemmel léptem,
Elmerengve rájuk gondolok,
Érzem az energiát, amit kapok,
Szemem előtt csak ők vannak,
Akik ha rájuk gondolok, energiát adnak.
S látom, milyen boldogan mosolyognak.

2019. június 30.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom