Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Sejtelmek

Kérdéseim maradtak magamnak:
A kérdés, a sejtelem megmaradt.
Hogy részed legyen a földi Édenben,
Hát láss meg szépet s jót mindenben.
Szél játékát bizton hallgasd,
Élesen bár, de igazat beszél.
Sokadszor mit hallasz,
Nyugtot nem lelsz, nincs vakcina.
Őszülni készülsz? Telet várj...

Most némán papírra csepegtek
Visszafojtott könnyei múltnak,
De a kérdés maradt magamnak:
A mának embere ellentétek
Közé skatulyázva ingázik,
S így, bár akarva-akaratlan:
Egy kiismerhetetlen világban
Az ember maga is azzá válik...
A kérdés, a sejtelem megmaradt.

Reményed legyen, éltesd, hidd - ki
Bátran kel, igaz békéjét csak az leli...

Csalfa napsugár az utolsók közt -
Így is tán legbecsesebb.
Szögletes-gúnyos lombsátrak
Alatt biztosan tétova talpak.
Körben kavics-szőnyeg elterült,
Akár Sztüx vizébe merült
Milliónyi dirib-darabos gondolat.
Megannyi elme-labirintus ez:
Tudatos-tudatlanból eredez.

Galamb-sereg: tartalékos sorozás
Templom tetejének gerincén.
Egészet ütött a harang -
Ember, lelked nem barlang...
Hangulatunk bár napra-nap karsztosodik,
Csupán egyetlen árnyalat,
Mégis mily sokat jelenthet.
Galambraj suhan - idő szintúgy:
Itt sem vagyok, tán nem is voltam még.

Reményed legyen, éltesd, hidd - ki
Bátran kel, nyugtát igazán az lelheti...

Keszthely, főtér, 2018. október

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom