Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Gyermekkorom

Boldog gyermekkorom volt, a hüllőktől féltem,
szinte játékunk sem volt és mégis vígan éltem!
A szülőfalum múltjára olyan büszke vagyok,
úgyhogy most e sorok között rá emléket hagyok!

Az új faluban születtem, bitang telep volt az,
akkor nevezték így el, de máig is oltalmaz!
Mezítlábas pulyaként, mert minket csak így hívtak,
nagy betyárok voltunk, rólunk újságok nem írtak!

A parlagon fociztunk, és mezítláb mindenki,
ha tornapapucsod volt, már nem szeretett senki!
Engedtek szüleink bizony csillag feljöttéig,
a zsíros kenyér vacsoránk repített az égig!

Hálószobánk padlója még sárral kent volt akkor,
sárga homokkal szórtuk le minden új hónapkor!
Labdarózsa és orgona illatát ontotta,
alatta sok szép szerelem jövőjét bontotta!

Nem volt villany, csak gyertya és petróleumlámpa,
a cserebogár zúgott és repült lepke szárnya!
Szalmazsákon aludtunk és vártuk a friss reggelt,
mégis adott a mának az Isten sok jó embert!

Szüleink már nem élnek, ők rég elmentek, holtak,
a régi, szegény időkben nagy varázslók voltak!
Hogy bírták a nehéz munkát?! - Szinte alig hittem!
Az emléküket is áldja meg örökké az Isten!

Encsencsi emlékek

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom