Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Az ázott kenyér mosolya

Lábunknál halkan csobogott tó,
És a túlpart fényei, tűzcsíkokat húztak
A néma vízen,
Mikor egy darab felpuffadt,
Ázott kenyeret sodortak a hullámok a parthoz.
Mozogni látszott és életet élt,
Szinte kapkodott a szél után,
Akár az asztmások
Frontátvonuláskor.
Porhanyós szűz-testét még nem
Kezdték ki a halak,
Tán elég volt megszagolniok,
Vagy még azt sem.
Minden esetre ott vonaglott előttünk
A holdfényes betonszegély alatt,
Árnyékos, langy habokban.
És mint az elefántok teszik
Nagy fák oldalán,
Barna héját időnként jólesően
Dörzsölte hozzá
Az algáktól zöld-sötét durva,
Emberkéz alkotta mederfalhoz.
Némán mosolygott.
Nem tudtuk mire vélni
E torzó kenyérszobor
céltalan örömét, ahogy vigyorgott ott lent.
Indultunk tovább a parton.
Visszanézve néha sandán, lopva,
Talán nyitott kérdés marad
Köztünk már örökre
A ázott kenyér mosolya.

Agárd, 1980., Mészáros István, "Mészi"emlékének ajánlva

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom