Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A rózsák őszi, utolsó sóhaja

Kertem kedves dísze számtalan szép rózsa,
illatát tavasztól őszig nekem ontja.
Szépségük naponta többször megcsodálom,
sziromvarázsuk, akár egy mesés álom.

Halk suttogás töri meg az esti csendet,
kint az őszi kertben rózsák beszélgetnek.
Hallgatom, közben élvezek minden percet,
mert suttogásukkal örömet szereznek.

Édes illatuk a szobámba beoson,
egy bársonyléptű, kora őszi alkonyon.
Nézem, hogy a lassan búcsúzó napsugár
kopár ágak között még ki-kikandikál.

Végül halk sóhajok suhannak be hozzám,
búcsúzik s egy végsőt sóhajt minden rózsám.
Reggelre sok szép szirmuk leszáll a földre,
itt hagyják a kertet, készülnek a télre.

Sóhajuk elszállt, de a "lelkük" itt maradt,
véget ért a nyár, és most tudom, elszaladt.
Elbúcsúznak tőlünk a színes virágok,
ha megjön a tél, csak jégvirágot látok.

Lehullott szirmukat egy tálkába gyűjtöm,
megmaradt illatuk hozzám beköltözzön.
Így őrzöm meg emlékét a csodás nyárnak,
kertemben virágzó, színpompás rózsáknak.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom