Hibajelentés küldése

Angyal

Borongós őszi éjjelen angyalt láttam,
Először azt hittem, hogy csak a szemem játssza,
Üzenetet hozott, amit ma sem értek,
Odalépett hozzám s kezét a szívemre rakta szépen.

Hihetetlenül csodás volt, mint egy álom,
Messzire jutott el, a szívembe várom,
Aztán, huss! Elillant, vissza se nézett,
Semmi sem maradt utánad, csak a cuki képe.

Most úgy érzem magam, mint a mesebeli szőrpamacs,
Aki várja Picurját az ágon, ahol otthagyta,
De merre keressem? Csak a képét látom,
Hol vagy angyal? A szívemben reád vágyom.

Ha szólhatnék! Ha hallanál! Talán visszajönnél,
De lehet, hogy csak ábránd vagy, egy digitális tükörkép,
Egy szótlan, mozdulatlan világban láttam,
Mindegy is, hiszen, nem erre vágytam.

Élni szeretnék, nem digitális képen
Ölelni forrón, csókot adni, hogy égjen,
Mosolyogni, mert a lelkem reád vár,
És talán egyszer örökre velem maradnál.