Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Időbeszőtt

Kolomp zenél az alkonyatban,
a porban otthon-szag kereng...
mióta már, hogy odahagytam,
egy örök vándor elmereng.

Néha eljön az éberálom,
s a csodatáró végtelent
Isten tenyerén megtalálom:
aranyfény hull a kertre lent.

Homlokomon nyáresti, lenge
szellő babrál, s én engedem,
hadd bolondozzon játszi-kedve
a ránc-redőzte terheken.

Halkan járok, nehogy a lábam
megzavarja az álmokat,
emlékező lét-suhogásban,
míg szétzümmög a gondolat.

A csend takarót húz magára,
a patakneszben múlt dalol...
Ki emlékszik a Föld szavára,
ha majd a kékség átkarol?

Bielefeld, 2019. szeptember

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom