Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Istentelen istenfélés

Lassan eljutok oda, hogy a gondolat
Halott gondolatokat szül,
S mi egykor virágzó eszme volt,
Rothadó magzatként egy üres kádban ül.
Önmaguk késébe fordulnak az elveszett emberek,
Önmaga ellen fordul ez a vért izzadó világ,
Kurt lázadt, Lennon békét remélt,
Eszméik nyakán fonnyadt, halálos virág.
S a rák-falta, meggyötört földanya testén
A gennyszín-sárgára mázgált beteg életek,
Pénzbe burkolt hamis igazsággal megtöltött,
Irgalommentes atomfegyverek.

Rettegek...

Mindenki keresi Istent, vajon merre jár?
Rég nem láttam fényes arcát, üvöltöm: szenvedek!
Foszló kezek elhalt szájakhoz emelkednek,
Térdre rogyok, mást már nem tehetek.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom