Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Kutyakölyök ketrecben

Magányomban utcát járva,
Látom őt ketrecbe zárva.
Ott ül ő a rácsok mögött:
Grafit szürke pitbullkölyök.

Orra fölött fehér a folt:
Ott ül búsan: sokat csaholt,
Páran édelegnek rajta,
De panaszát nincs, ki hallja.

Mondd meg nekem, pitbullkölyök,
Nem hagyhatod el börtönöd?
Mi volt az, mit elkövettél,
Börtöntöltelékké lettél?

Embert meg nem haraphattál,
Hisz kisebb vagy te még annál!
Talán bűnöd papucsrágás
Vagy kerítésen kimászás?

Látok nálad egy-két csontot,
Tápot, vizet, némi koncot,
Bár úgy látom: eb-táp helyett
Élveznéd még anyatejet!

Mit szólna anyád, ha látna?
Ráismerne kisfiára?
Bizony, s ki ezt veled tette,
Menne biztos kórterembe!

A szemedbe belenézek.
Mit is látok? Panaszt, mérget!
Szinte látom gondolatod,
Mert másként el nem mondhatod.

Szemeddel szólsz: "Majd megnövök!
Nem leszek örökké kölyök!
Ketrecemből kitalálok,
Tartóimon bosszút állok!

Megvívom a magam harcát,
Vezetek majd kutyafalkát!
Leszek főnök, góré, császár!
Jövök, ember, jól vigyázzál!"

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom