Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Gyötrődő Apám...

Eszembe jut ismét
és oly gyakran Apám!
Hideg kék szemével
hányszor emlegette a halált,
mereven maga elé nézett,
lábait keresztbe téve,
keze leomlott térdére tapadva,
izzadt az emlékeket kutatva.

Én, mint gyermek,
ki még annyira tudatlan,
nem értettem, hol van,
hiszen hiába láttam,
meg is érinthettem,
olyan volt, mint ki festett,
egy kép, egy homályos alak,
aki mégis magával ragad,
megráncolt homlokában
sok titok felszakad.

Ridegnek éreztem,
mint kiből kihalt a szeretet,
így teltek el az évek,
kősziklának becéztem,
majd egyszer csak megnyílt,
mint, ki érlelte a szavakat
nekem, hogy majd, ha itt az idő,
mind-mind elmondja azt,
amivel együtt kellett élnie...
mintha szégyen lenne
hogy ő még él...
halottak vonják kérdőre...

...és én, ha újra kezdhetném,
Apámhoz bújnék, felmelengetném!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom