Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Bánat

Hideg cseppek túl hangosak.
Könnyem, akár az eső,
Lelkem zajosan csapkod.
Zavarodott, szívszorító idő.
A köd, amiben elvesztél,
Túl örök, túl látványos.
Szakadék szélén állok.
Lélek zuhan, fekete mélység,
Végtelen a láthatatlan,
Talán már semmit sem várok.
Sötétlő utakon
Sártól duzzadt gödrök.
Holdtalan éjjelek,
Álmatlan nappalok.
Sír minden, könnyező a jelen.
A fájdalom hirtelen tömörül,
Elengedni téged?
Most még lehetetlen.
Végtelen az út a szemedig,
Amíg a fény eljut odáig.
De többé már nem láthatom.
Hirtelen jött sötétség
A mostantól nélküled.
Bánat támadt, bekebelez,
Űrként nőtt bennem,
Ami azonnal láttat mindent
A gyanús árnyékon túl is.
Kopogtató árny,
Bánat és félelem.
Te egyedül felületes ködselyem,
Szakad a kapocs, mar, vagdos.
A lét, hogy már csak  léteztél,
Egy eltűnt pillanat,
Már csak volt, s már nincs jelen.
Elhunyt nekem a támasz,
Az egyetlen szeretettanonc.
Elhunyt anyum,
Arca már nyugodt.
S ajkát a szó, hogy szeretlek,
Többé el nem hagyja.
Hiányodtól fájdalmam
Örök végtelen, kegyelem.
Végtelenül, örökre szeretlek.
Mami, nyugodj békében.

2019. március 8.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom