Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ez Pécs volt Veled!

Izzadt, mocskos, napfényes Párizst köhögött a sín.
Igen, ez Pécs újra Veled.
Nem értem... Végül is... "Mi a fenét akarsz tőlem, Ketrin?"

Frézia fényes macskaszemnap perzsel mindenütt e tájon,
Már a Residentia függönye is pirostól izzik...
Szőke divat múltat feladva elköltözött alóla.
Nélkülünk maradt ez ugyanaz a Pécs.

Még az éjjeli, lepkeszárnyú, töltött galamb is elrepült,
Mert színésznek vélte látni a tükröt két lötty között?
Perzsel a május, ordít a nyár a pécsi lombok fölött,
Megváltozott, és mégsem lépett, ez ugyanaz a Pécs.

Azért itt van még a román kávéfutár illatos ömlesztett tányérral,
Azért itt van még a "nagykeresztes" modellkedő médiasztár Mihály...
És hát... itt vagyunk ám mink is, kapnál is a pofádra, ha nem!

Liliomok illata árad, nem érdekelt formaiság illatos szabadja!
Ez az enyém neked!
Ami emlék, egy érzés, egy illat, egy vágy, egy őrület...
Mi a fenét akarsz tőlem... Ketrin???

Csendes, öreg séták, az éjjeli városban olvadt macskalábnyom rezeg.
Kedves, öreg házak, ismeretlen megismert nevek.
Láttunk mi már lángoló májust vagy deres novembert, ködben hentereg,
Itt mindig jó... Ez megint Pécs volt... Veled...

2012. június 17.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom