Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Lustán terpeszkedő csönd

A mesélő csönd
Kifinomul, hallgatag.
Minden nesztelen.

(OXIMORON)
A csönd maga lehet a nagy-hangtalan semmi,
Hogy ne legyen unalmas, zajt kell beszerezni...

(10 szavas)
Az igazi csönd hagyja nap-sugarát
Megvilágítani a szoba lebegő porát!
*

A csönd lehet a békesség fő tényezője,
A csönd lehet a béke kinevezett őre.
A csönd lehet eszköz a neszek figyeléséhez,
A csönd lehet eszköz a neszek leküzdéséhez.

(OXIMORON - 3 soros - zárttükrös)
A teremtő csönd nem tűri a lópata kopogását a homokban,
Lovat gyorsan elküldi, így lópata zaja sem marad a nyomokban...
A teremtő csönd nem tűri a lópata kopogását a homokban.

(OXIMORON bokorrímben)
Az óvó csönd harcba száll egy pici nyekkenéssel is,
Süvöltő sziréna inzultusát viseli mégis...
Bombázók jönnek, életmentés a legelső... csakis.
*

A szeretetteljes csönd nem rendelkezik jéghideg formalitással,
A szeretetteljes csönd nincs töltve utálattal, csak odaadással...
A szeretetteljes csönd olyan, mint egy jó-barát, nem tévelyeg mással.

Az erdei csönd a napsütötte gyönyörűség,
Ha a bagoly alszik, és nem huhog, az már elég...
Az őz is csak áll, néz, a csönd neki is tán` szépség.

A tóparton a horgász és a gém is halkan-csöndben ücsörög,
Mindketten halra vadásznak, a vágyuk majd` hangosan dübörög,
A gém a fűzfa ágán, horgász alatta alva elücsörög.

A csönd maga a nyugalom, ha erdei padon ülve mélán hallgatjuk,
A közbeszóló madárrikoltás meg segít is, így talán megfoghatjuk...

(OXIMORON)
A csönd jó halk, mint egy néma kacsa, és várja égi jutalmát,
A készülő felhőzet közt villám lángol, küldi csattanását!
A csönd elázva csak néz, nem érti, miért érdemli a sorsát!
*

A csönd fekete estén fölül a lovára és körbejárja az időtlen birtokát...
Nagyon fölmérgeli a vonító kutya, pedig csak fontoskodva őrzi a ház táját...

A jó-érzésű csönd sajnálkozva, néma-halkan zokog a temetésen,
És bánatát csak fokozza a koporsóra zuhanó röggel az élen,
Rézfúvósok rikoltó zenéje nem egy finom altatódal... mi vétlen.

A front csöndje a közeledő halál harmonikus zenéje,
Ha lecsap az akna, már költözik is messze, ez nem kenyérje...

A baj akkor inzultál váratlanul, ha a csönd eluralja az agyat,
Fel is lép, ha hazafelé a kirakatban nem ismered meg magadat.

Hidegét hozza a tél fagyos-havas csöndje,
Mi hangosan hógolyózhatunk ökörködve.

A csönd és én gondolhatjuk, hogy a monoton, hallható zaj véletlen?
Vonatozva... sínvég kattogva eléri nálam, hogy a csend kéretlen?
*

A szerető csönd
Gyengéd-halkan beborít.
Hallgatag magány?

Vecsés, 2018. október 19.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom