Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Kozmikus vers

Közel keringek a Naphoz,
Akárcsak a Merkúr bolygó.
Rám ömlik a Nap melege,
S ezért vagyok ilyen forró.

Tele vagyok kráterekkel,
Akárcsak a Földünk Holdja.
Messze van az emberiség.
Kábé három napnyi útra.

Uránuszként fölborultam.
Kigáncsolt az élet engem.
Sosem állok én már talpra,
Sodródok a félelemben.

Dühös vagyok, akárcsak a
Nagy Jupiter vörös foltja.
Gázóriás vagyok, ki a
Viharokat magán hordja.

Vörös óriás vagyok, de
Egyszer fehér törpe leszek.
Én vagyok a Nap, aki már
Sok hidrogént elégetett.

Meteorként járom végig
Én a nagyvilágot bátran.
S ki tudja, hogy hány fényévet
Utaztam már, s miket láttam?

Én vagyok a kék bolygó, ki
Otthont ad az életeknek.
S teremtője vagyok én a
Pokloknak s az édeneknek.

Plútó vagyok. Lefokoztak.
Már csak törpebolygó vagyok.
Közel van a Kuiper-öv,
S bombáznak a jégdarabok.

Én vagyok az Androméda.
És ez engem nagyon furdal.
Közeledek, és majd egyszer
Összeforrok a Tejúttal.

Háborúra készülök én,
Akárcsak a vörös bolygó.
Én vagyok a Mars felszíne,
És a földem lakható, jó.

Én vagyok a világűr, mit
Feltekintve néz az ember.
Én vagyok a Hold otthona,
S én vagyok a csillagtenger.

Budapest, 2019. március 4.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom