Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Egy halott társadalomért

Üres kezek nyúlnak a másvilág felé,
Mászunk, mozgunk oda, ahol a végső állomás fekszik.
De mások adósságát is kénytelenek vagyunk mi megfizetni?
A valódi erők felszínre törnek, mikor nem figyelünk egy pillanatra.
Az igazság felfedi arcát a pirkadatra.

Képmutató emberekre maszkokat ad,
Filtereket és mesterséges mosolyokat.
Torzított képek, mind azoknak látjuk
Ezt az elferdült, roncs, mocskos világot,
Ítéltetnek minket valótlan szívek.

De mi szerencsések vagyunk, mert elmegyünk,
A világ mocskos tengerén könnyezve átevezünk,
Lelkünk tele fájdalommal, szomorúságban ázott:
Tökéletlen életünk, próbák és nyomor, magány és bánat.
Ideje végre eldönteni:
Maradunk vagy meghalunk?

2019. február 21., Az évtizedért, ami elveszett. Február 23., A napra, amikor csalódtam mindenkiben.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom