Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Bőgős gúnár Gedeon

Első fészek gyümölcseként jött Gedeon a világra,
Néhány röpke pillanatig a sok rokon őt imádta.
Áhítatuk hamar illant, mert megszólalt az újszülött,
S éles hangú lármázása minden hallót szíven ütött.

Testvérei nem keltek ki - megálltak a fejlődésben,
Jobb lesz nekik a tojásban, érezték ezt kellőképpen.
Szegény, ifjú édesanyja aznap már e célzást kapta:
Ily visítós csemetének csak egy malac lehet apja!

Innen kezdve környékükön véget ért a nyugodt élet,
Kis gúnárunk nagy ricsaja - tébolyított - szelíd népet.
Létezése átkos levét minden élő együtt issza,
A madarak elrepültek - sosem jönnek többé vissza...

Régen láttak arra rókát - nincs is ebben semmi csoda.
Inkább éhen halt a mezőn, minthogy lopni járjon oda.
Nagyon ritkán Gedeonnak énekelni támadt kedve,
A közelben minden vakond ásta magát még mélyebbre.

Hajnalban a kakas néma - csend nyugalmát hűen őrzi,
Megváltásként értékelné, ha őt vinnék el ma főzni...
Midőn látták az udvaron, borzolódtak ám a tollak!
Kapirgálást abbahagyva szerteszéjjel eliszkoltak.

Kirúgta a liba dalkör, mert azt súgta az értelem:
Gégéjének gágogása fejlesztve is dalképtelen.
Meggyőztek egy néma kacsát, kupálja ki az írásra,
S már az első órák után messze hangzott a sírása.

Így teltek hát csúf napjai, kísérgette bú és bánat,
Sós könnyei eleredtek, sűrűn vágtak szemén gátat.
Zokogása szívet tépett, no és persze dobhártyát is,
Hogy sora tán jobbra fordul - továbbra sem volt reális...

Bőgött reggel, délben, este, nem állt szóba vele senki,
Kerítésen lyukat csípve távol akart innen menni.
Ismeretlen táj ez neki, melynek földjét gaz benőtte,
Nem totyogott Ő túl messze, s tücsök tűnt fel - pont előtte.

Csöpp "muzsikus" mosolygott rá, és kedvesen üdvözölte,
Hozzátette, ha felelne, tegye bátran, de üvöltve!
Nagyon örült Gedeonunk, sipítozhat már kedvére,
Süket bizony e kis prímás. Lehet Ő lesz jó fivére?

Eleredtek a szavai, panaszolta minden baját,
Suttogása is nagy lárma, így még hal sem lehet barát...
Egész, rongyos életében - minden társa csak bántotta,
Lelkük mélyén azt gondolták: mért nem lett ő rég rántotta?

"Egyet se félj, nagy cimborám, segíteni fogok neked,
Elérjük, hogy dicshimnuszba foglalják be a Te neved!
Jöjj el hozzám rendszeresen - elengednek könnyen téged,
Megtanítlak a zenére, s feltámadhat új reményed."

Szerzett neki hangszerszámot, s együtt húzták immár ketten:
Vonójával fűrészelve mélyedt el a művészetben.
Szorgalmasan gyakorolva tehetséggé ért a hajlam,
Húrjairól pilleszárnyon röppent széjjel mesés dallam.

"Ez aztán jó ciripelés!" - Elégedett volt a mester,
Hivatalos fellépésen hamar megtelne egy cekker.
Előadást kell tartani - nem tolódhat a premier,
Hogyha csőrét összezárja, jutalma lesz: teljes siker!

Nagy sóhajtva hazatért hát, kezében ott volt a kotta,
Popsijára lehuppanva nagy hangszerét átkarolta.
Szenvedélyes stílusától kelt életre melódia,
Ízeltlábú mentorának nincsen oka csalódnia.

Csodálkozva gyűltek köré, akik régen elkerülték,
Mivel látták: csendben marad - hamar enyhült a feszültség.
Állaikat visszarakva - magasztalták a koncertet,
Híre bizony - futótűzként - hét határon túlra terjedt.

Visszahívták kórusukba, eredményes a kísérlet:
Szimfonikus slágerénél felesleges jobb kíséret.
Kitaszított sorscsapásból lett gúnárunk az új főhős,
Innen kapta utónevét, s lett Gedeon, a "Nagybőgős"!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom