Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Mese az elveszett wifiről

Vendégségbe jött ma hozzánk
egy városi kisgyerek.
Táblagépét szorongatva
- Nincsen wifi? - pityereg.

- Gyere velem, édes lelkem!
Kézen fogom s vezetem.
Egy életem, egy halálom,
én a wifit meglelem.

Kezét nyújtja, mosoly ragyog,
- Vajon hová bújhatott?
Huncut wifit a nyúlólban,
bizony mondom, elkapod.

Közben Buksi is előjön,
üdvözli a vendéget.
Fark-csóválva vakkant kettőt,
bárányunk is felbéget.

Táblagépét nyújtja felém,
- Ugye kicsit megfogod?
Biz a kezem elengedte,
Buksi után úgy futott.

Kert végéig meg sem álltak,
a kiskapu nyitva áll.
Rózsaszínű kis nyusziorr
a rácson át kandikál.

Csöpp kis keze óvatosan
simogatni megtanul.
Selyemszőrű, pici nyuszi
az ölében meglapul.

Hangos szóval szól a kakas,
- tyúkudvarban ő a sztár -
- Kukuríkú, itt a wifi!
A gyereknek nem kell már.

Boldogságtól kipirulva
a kisnyulat letette.
Tojást szedni de jó móka,
így a wifit feledte.

Darát szór a csibék elé,
a kotlóssal beszélget.
Friss vizet ad a báránynak,
nem kell már az Internet.

Konyhakertet is bejárja,
répát szed a nyulaknak.
A megmosott csemegéből
velük együtt ropogtat.

Táblagépe árván marad,
de a gyerek nem szánja.
Simogatni jobb a nyuszit,
és a tablet sem bánja.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom