Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Mit mesél?

Éjszakánként, ha nem alszom, eltűnődöm én:
Vajon mit mesél odafenn az ezerarcú éj?
Tündöklő csillagok fényén át sok mindent láthat,
Legyen az boldogság, magány, öröm avagy bánat.

Látja a gyermekét ringató elfáradt anyát,  
Vidám tücsökzenétől hangos, szunnyadó tanyát,
Családokat vacsoránál mesélni boldogan,  
Vagy megtört lelkeket merengeni magányosan.

Rakoncátlan gyermeket, akit apja fegyelmez,
Kimerült beteget, kinek a sors nem kegyelmez,
Kapualjban összebújó szerelmespárt talán,
Hűvös erdőt, hol nem hallani a város zaját.

Virágtengerben illatozó bársonyos mezőt,
Szegénységtől roskadozó rút, öreg háztetőt,
Gondtalanul tovafutó csobogó patakot,  
Vagy tán a nyáresti hőségben kitárt ablakot.

Talán megannyi titkot és súlyos terhet cipel...
Amíg ábrándozom, lehet, hogy épp engem figyel.  
Hogy mi mindent mesélhetne, ha beszélni tudna?
Csak a cinkosan pislogó csillagok s ő maga tudja.

2018. augusztus 19.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom