Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Búcsú

Oly hangtalan lebeg sóhaja szárnyakon,
léptei nyomán zúg az áprilisi szél -
huncut mosolyával még egyszer táncba von,
mint csillaghúgait az arany Napfivér...

Felhőről-felhőre szökkenve vidáman,
mesél, csak mesél, majd cinkosan rám kacsint -
megsimítja hajam... vigasztal: ne bánjam,
hogy éppen ő az, kit az Isten hazahív...

Egyre távolodik, de hangja még bennem -
vérkörökön futó, ritmusos dobbanás...
eltölti szép szívem, sohasem feledem,
titkos fiókomban őrizgetem szavát...

...tiszta éjszakákon a csillagképeket -
név szerint mutatta, még most is emlékszem:
Nézd! Ott a Fiastyúk, az meg a Nagy Medve...
lógassuk lábunkat a Göncölszekéren...!

Gyere, szedjünk gombát! A Tücsökdomb mögött,
egy kicsi tisztáson bújik a csiperke...
Látod azt a sok fát? Arra fut a Körös,
pontyot és harcsát is horgászhatunk benne...

...ez a pár szó nekem: Ő... s most elmegy halkan,
szikrázó Tejúton andalog odaát...
zsebre dugott kézzel, fütyörészve ballag...
várják a barátok... az örök szabadság...

Mezőberény, 2018. április 14.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom