Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Amerre a vadrózsák nyíltak

Amerre én jártam, ott vadrózsák és csipkebokrok nyíltak,
a falu, a lak között járva-kelve a vasúti pályára híttak.
A pangét oldalak mentén, ámulatba ejtően virultak,
s én a talpfákon ugrálva daloltam hangosan magunknak.
Szemből jött a kis csühös, oltalmazón, füttyögve elzavart,
a töltésen leszaladtam, és vártam míg őkelme elhaladt.
Zúgva zakatolt, eregette gomolygó, fekete füstjét,
én néztem utána mosolyogva, fülelve elhaló zörejét.
Aztán újra fennjártam sínek, talpfák, kövek vonzásában,
nyíló vadrózsák és a csipkebokrok színes vonulatában.
Csalós volt az út, ámde akkor énnekem ez nem számított,
az Istenem a csodáival folyton-folyvást gazdagított.
Egyetlen szomszéd, a bakter, az őrház előtt gesztikulált,
szívemig hatolt, ahogyan köszöntött. Ő nekem szalutált.
Eltelt töméntelen idő, a temérdek úton történt egy s más,
a vadrózsák is eltűntek, az otthonom, az őrház sincs már.
Ám a végtelen utak valamikor valahol összeérnek,
vadrózsáim újra nyílnak, s a szép emlékekkel hazatérek.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom