Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Eltűnnék...

Ülök a buszban
A sok hülye között,
Van, ki a telefont nyomja,
Vagy bambán röhög.

Nem akarok mást,
Csak hazaérni,
Leülni, pihenni,
A csendet hallgatni.

Belemerülnék a
Gondolataimba,
Csak ne idegesítene
Az óbégatók hada.

Van, aki alszik,
Csak tudnám, hogy hogyan,
A pihenés tudomány
Ekkora zajban.

Én csak unatkozom,
"Dik, a kis gyerek!"
Mondják mögöttem
A nagyra nőtt gyerekek.

A fák mellettem
Messze menekülnek,
Én is megtenném,
De sajnos nem lehet.

De nem,
Én nem szólok semmit,
Ha valaki rám néz,
Az arcomról lerí.

Csak arra gondolok,
Hogy minden egyes perccel
Közelebb érek
A nyugalom fele.

Most hirtelen
Tollat ragadok,
Papírt veszek elő,
Egy verset írok.

Gondolataimat szépen
Összeszedem,
Mérgemet most
Papírra vetem.

Ha írni kezdek,
Semmi sem zavarhat,
Az ordító gyerekek
Külvilágban maradnak.

Írok és írok,
Többé nem sírok,
Soraimat zárom,
S vágyakozva mondom,
Hol vagy, édes OTTHON?

2017. június 10.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom