Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Őszi látómás

A keserűség szívembe
úgy fészkelt,
mint a dió héjába
a cikkelyek közt
az elszáradt kereszt.
De érzem,
hogy egy őrzőangyal,
aki kísér engem,
felettem száll,
vigyáz rám,
csupasz kézzel is megvéd,
ha kell.
De aki egyszer egy riadt
hajnalon arra ébred,
hogy ami kevés volt,
összeomlott, elfogyott,
s elindul, mint kísértet,
hajlékát elhagyva,
előre szegzett fejjel megy,
s jóformán meztelen,
mint egy el nem küldött
ÜZENET EGYEDÜL,
betegen, annak szép,
súlyos léptű szívében
megterem a keserűre
érett alázat.
De fájdalmat is
mondhat az a szó,
ami feltépett sebből buggyan,
mint a vér,
és ha lázad,
nem önnön érdekéről szól,
az már egy magasban
fénylő ágon érő gyümölcs
a régmúlt időkből,
a bői földben
gyökerező ösztön,
ami a jövő felé tör!!!
Semmim se maradtál,
csak egy pillantás,
csak egy fény-fosz-Lány,
csak egy buja látomás,
a kislányarcú HAJTÁS
az ősi hajlék tornácában áll
könyökölve a tornác peremén, és le,
a Nagyút felé néz.
Csak egy röpke emlék az egész,
de EMLÉKEZNI csak az emlék
ÉGETŐ VÁGY nélkül nem elég!
vágy nélkül az emlék nem egész!

AJÁNLÁS
Az emlékek völgyében,
ha felhangzik majd a szavad és
a bői völgy, ha karjával átölel,
és ha azt suttogja,
hogy hiányoztál nekem,
ha a hiányoztál szó
lelked hárfáján
egy öröm-húrt érzékenyen
megpenget,
és ha csak egy pillanatnyi
boldogságot is nyújt majd neked,
akkor bőinek lenni még mindig érdemes!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom