Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ajándék

Kopott, de tiszta ruhában jártam,
ám életemet cseppet sem sajnáltam.
Egyedül a barna lódenkabátot gyűlöltem,
mert az úton mindig az ment helyettem.

Kicsit zavart talán még az is, nekik
vajon miből, hogy-hogy jobban telik?
Ám egy szép napon valaki meglepett
olyan maskarával, az állam is leesett.

Vágyakozva vártam, hogy felvegyem,
bemutassam fűnek-fának az én kincsem.
Csillogott, villogott, maga volt a csuda,
ebben oszt` lehetett forogni ide-oda!

Később hallottam, brokátból volt a ruha,
nem láttam én ragyogóbbat azóta soha.
Vettem a bátorságot, óvatosan felvettem,
elindultam az iskolába, a fejem fölemeltem.

A terembe jelentőségteljesen bevonultam,
az én kis alattvalóim már mind ott voltak,
szájuk tátva, szemük meresztve, így bámultak,
míg én pörögve, nagyságomnak behódoltam.

Tetszett, mit a szemekben megleltem,
akkor és ott én királynő és gazdag lehettem,
azt a ruhácskát a jó Isten küldte nekem,
hogy a királyságot egyszer én is megélhessem.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom