Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Csalfa remény

Egyre mélyebbre rántanak a magány vad karmai,
Homályos lelkem tükrét elnyeli a falak máza,
Legalul eltévedt, céltalan emlékek darabjai,
Hol fénytelenül virágzik maga Sátán háza.

Eme szörnyű fogságban a remény a csalfa Úr,
Hol a bánat özönvizétől kivinne Noé bárkája,
De elsüllyed a hajó, mielőtt az a résen lyukat fúr,
Mert az igazi kétségbeesést a remény táplálja.

Meggyötört ujjaiddal a fény felé mászol,
Harcolsz, sírsz és dühöngsz, sikerre törekedsz,
Sötétben tanulsz meg élni, hol senki sem gyászol,
S harcolsz a csalfa reményért, míg meg nem öregedsz.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom