Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Tollba-mondóka

Mindig így volt, amióta élek.
Belevágok, azután meg félek.
Célul tűztem: ott a Mount Everest,
- lufit fújtam nagyra, ám leereszt.

Anya kéne mellém, vagy egy dajka!
Fülbe súgna intőleg az ajka:
"Vigyázz, fiam", hogy ne legyél szarka,
- nagyot akar, s nem bírja a farka...

Inkább használd a csöpp eszed másra:
macskát kergess ülve a padlásra.
Egeret fog, az lesz majd a haszna,
- s te sem leszel itthon egy mihaszna.

A költészet több tudást igényel!
Kockafejed nincs még telve fénnyel.
Érzéked sincs, fut tőled a Múzsa,
- sosem lesz a homlokodon rúzsa.

Ettől aztán megnyugodnék végre,
földobnám a tollamat az égre.
Visszahullna, amint azt már láttam,
- megtudnátok, tollas-e a hátam.

Mert, ha tollas, úgy mennék a boltba.
Hogy mit hozzak, mondanátok tollba.
Pénzt adnátok... Így lehetnék költő!
- Mire jönnék, telne emberöltő.

2016. május 3.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom