Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ilyen volt nem éppen az egyetlen eltitkolt szerelem

Nem másmilyen, csak éppen égies,
a szívem továbbfolyóan türelmes.
/Dúlt a láv, fújt a szél, akkor még zöld volt e táj/
és nem én voltam "Az utolsó szamuráj!"

S nemcsak a tél, hanem sok volt
a túl kékesség és ötvözés az égen.
Elképzelve lent, mint egy csodaműhely!

Hó nem igazán szállingózott,
ez az időjárás végleg felbomlasztott!

Viszont a didergés karácsonykor, sok
aggódás volt szilveszterkor,

nem vitt előre, se hátra,
csak egy helyben tipegtem, topogtam.

Mára már csak egy újabb lidérc.
Szaladtam, mint a buta törpikék,
gyalog, mintha egy gall éppen lop.
- De én nem lopok, csak elhagyott egy őrlidérc.

Csak egy visszamaradt, elkeserült fényképem maradt.

De a Terrorizmus még tovább tombol,
pedig én csak kikívánkoztam a földi pokolból.

A pókhas helyett egymagamban éhezek, ha kell,
én se vélekedek, se nem élek, és nem remélek,
egymagamban súgom, hogy igen, anyám nélkül
semennyit se érek.

Mert a vak útvesztő világ csodát sem tesz.

Dioptriák helyett kábulat se hoz éppen nyugalmat,
pedig a mámor, ami nem éppen Ámor, megnyugtat.

2016. március 30.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom