Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Játékos, csalóka napszakok

Hosszúak a nappalok és éjszakák,
legalábbis szeretném ezt hinni.
Na, de mi a helyzet az éji köddel,
vagy a reggel első
napsugaraival?
Hát azok feledésbe
merülnek, tényleg?
Valami különleges
történhet pedig akkor,
akár a végzet,
egyszeriben felszáll a köd,
elveszünk benne,
mind otthontalanok leszünk,
nézz fel hát az égre!
Mennyi csillogó kis kristály,
melyen átvetül a bolygónk
másik feléről a fény.
Gondolj bele... Hozzád
milyen messziről elér,
s épp most csak neked
világít így, ekképp,
innen, e szent helyről!
Milyen könnyű elveszni
közöttük, már pusztán
a látványuktól, igaz...?
Tudom. Gyönyörű vigasz.
Viszont egyet se félj,
ha ezerszer is elveszel,
örökre veszett nem leszel,
s az otthon közelebb van,
mint hinnéd, egyszerűen
ott, ahol a köd feloszlik,
vedd fel a napfény ingét!
Sütkérezz benne, amíg
lehet, hisz, mint a kín, ez
sem tart ki végleg neked.
Nem jobb akkor már fázni,
ázni, esetleg fára mászni,
megpihenni, majd utána
újult erővel nekivágni?
Időd bár adott hozzá,
de egyszer adatik meg,
s bármikor jöhet orkán.
Kezdődik minden elölről,
mégis folytatódik tovább,
ne keresd ennek okát...
Nincs mindig válasz,
legtöbbször a kérdés is téves,
s nincs rá magyarázat, hisz a
rejtélyre szabály nem érvényes.
Csalóka, akárcsak mi: emberek,
miért lenne ő kivétel, kérdezem?

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom