Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Vallomások

Én Isten fájáról haraptam féregbe,
Én a süketítő elsők között voltam,
Mikor Prométheusz tüzet lőtt fülembe,
S Ethon gyakran hiú májam marja mostan.

Megszülettem én, s tej helyett vért öntöttek
Fehéredő számba, hogy gúnyos sírásom
Befejezzem, könnyeim rögvest ömlöttek,
S tudtam, hogy öregebb lesz nálam sírásóm.

Nem felelhetsz előbb, mintsem hogy kérdeznének!
Vezekelhetsz jóért, s könyöröghetsz szóért,
Senki nem fogja életed értelmének
Pallosát emelni, s játszani a hóhért!

Úgy dicsérnek engem, mintha megvetnének,
Mert akarat beszél a győztes fejéből,
Mikor sarka nyakán pihen vesztesének,
S ti láttátok, mint csordul ki könny szeméből.

Ti rosszallva hittétek, hogy megérdemli,
Mit kap, ami megleli magját földjében,
S honnak hittétek a felszínt - ki érdemli,
Ki gyáván nyújt ágat, mit letört zöldjében?

Nem mondhatok sokat, de elmondom nektek:
Nem bújik el sötét alá éjjel elől
Vakond, mert nem látja, hogy vannak szellemek,
Kik föld színéről húzzák le halál felől.

Nem mondhatnám, de ezt elmondom még nektek:
Nem bolond, kit a szemérmetes szellemek
Szürke agyarakkal vonat elé vettek,
S minden tudta, hogy gyilkosok a jellemek...

2015.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom